Távoktatás

 Az ergonómia definíciója szerint a munkafolyamatokkal, illetve ezeknek az ember számára gazdaságos és a legkisebb erőkifejtést igénylő kialakításával foglalkozó tudomány. Története szerint az iparosodással kezdődött meg a tárgyak, környezet és eszközök vizsgálata praktikussági, kényelmi szempontból. Így került sor az ember anatómia megfigyelésére, az ergonómia tudományterületei közé sorolhatjuk, ahogyan az antropometriát, fiziológiát, biomechanikát, valamint a pszichológiát is. Az ergonómiai szempontok beépítése a tervezési folyamatokba számos haszonnal jár. Az emberi tulajdonságok figyelembevételével, és azok alapján való kialakítás által növelhető a munka hatékonysága, a teljesítmény és minőség, nem utolsó sorban pedig az egészségkárosító hatások kockázata is minimálisra csökkenthető.

Először az asztali, irodai munka körülményeit vizsgálták fizikai szempontból, és igyekeztek a kényelem, és az egészség megőrzésének figyelembevételével kialakítani a tereket, íróasztalokat. A számítógép megjelenésével új kihívás került az ergonómiai szakemberek elé, mert a környezeti kialakítás mellett már maguknak az online felületeknek az ergonómiája is a tudományterület része lett. Fizikai szempontból a  számítógép állandó használata egészségkárosító hatású. Ezért a számítógépek munkahelyi használatát törvény szabályozza, mind időben, mind a munkahely kialakításában, ergonómiai nézőpontok figyelembevételével. Ez kiterjed a napfény tükröződésétől az irodai bútorok állítható magasságáig minden szegmensre.  

A szoftverek, online felületek ergonómiai kialakításával a 90-es évektől kezdtek komolyabban foglalkozni, mióta a számítógép igazi tömegcikk lett. Szemponttá vált a megbízhatóság (feladat „tökéletes” ellátása, az illetéktelen felhasználás kizárása), a könnyű kezelhetőség (áttekinthetőség, súgók, egyéni beállítások), a felhasználóbarát adatbevitel (alapértelmezés felajánlása, ellenőrző szűrők, ismétlődések kizárása). Emellett az egyszerű karbantarthatóság és továbbfejlesztés is megjelent szempontként. A kényelmünket, egyszerűbb és gyorsabb felhasználást biztosítanak az adaptív kialakítású felületek, ahol a program alkalmazkodik a felhasználói szokásokhoz, például a menükben a felhasználó által gyakran használt elemek jelennek meg elsődlegesen. A funkcionalitással és hordozhatósággal kiegészülve ezek a szempontok jelennek meg minősítési tényezőkként.

Tervezéskor a legfontosabb irányelvek ezek alapján tehát a felhasználók tevékenységének szem előtt tartása, azok ismerése, és lehetőség szerinti bevonása. Sokat segít, ha olyan ember véleményezheti az adott eszközt, aki valóban felhasználói szempontból tud vizsgálni és véleményt mondani. Nehézséget jelent, hogy ugyanaz a felhasználói felület különböző embereknél különböző előnyöket vagy hátrányokat jelenthet, illetve, hogy a folyamatos használat közben is módosulhat a felhasználó véleménye az adott felületről.

Használhatóság szempontjából vizsgálva az online eszközöket, a legfontosabb szempontok a tevékenység gyorsasága, a tevékenység közben elkövetett, vagy elkövethető hibák száma, ehhez kapcsolódik a felhasználó azon lehetősége, hogy az elkövetett hibákat a rendszer segítségével kijavítsa. Fontos szempont a felhasználó ráfordításai a rendszer tanulása során, vagyis a tanulhatóság, ezen belül a felhasználó által elsajátított készségek tartóssága, vagyis a megjegyezhetőség, tartalom szempontjából pedig maga a hasznosság, ami elhanyagolhatatlan tényező. Összességében tehát a felhasználó általános elégedettsége a rendszerrel játszik jelentős szerepet.

Oktatási célból kialakított környezet esetén, vagy oktatási célra használt felület esetén úgy gondolom, hogy a hatékonyságot a hasznosság, a gyorsaság befolyásolják első sorban. Fontos szempontnak tartom az áttekinthetőséget, ami a könnyen tanulhatósággal lehet egy csoportban. Véleményem szerint a színesség, a minél kiterjedtebb funkciókkal való felszereltség az, ami a hatékonyságot befolyásolja. Emiatt megint az átláthatóság válik kapcsolódó szemponttá, mert ideális esetben a funkciók tárháza mellett a könnyű eligazodás segíti elő a gördülékeny munkát, a hibák számának csökkentését, és a tanulhatóságot, illetve azt, hogy a felület kezelése megmaradjon az emlékezetben. Ha egy felület sokszínű felhasználhatóságot tesz lehetővé, nagyobb az esélye, hogy minél többen válasszák virtuális „tolltartójuk” részévé.

Ideálisnak tartom, ha az információ megosztás a lehető leggördülékenyebben kivitelezhető. Oktatási felület kapcsán a személyes kontaktálásra való lehetőség biztosítását is fontosnak tartom, olyan formában, hogy személyek, tanuló csoportok, akár nagyobb egységek könnyen kommunikálhassanak egymással, szükség szerint. Tehát egy könnyen csoportosítható közösséget tartanék ideálisnak, mivel az online oktatás alapjának is az információk terjedését tartom. Ebbe az oktatás szervezési információk és a tananyag megosztását is beleértem.

Természetesen az akadálymentesítés, a mindenki számára való hozzáférhetőség alapfeltétele egy oktatási felület kialakításának. A szoftverek ergonómiájába beletartozik a dizájn, amit messze nem a legfontosabb szempontnak tartok oktatási felületen, ugyanakkor a felhasználó barát felület része a kellemes vizuális hatás, valamint a külső megjelenés része a könnyen átláthatóság, tiszta felület.

Mindezek jelentősége a kontakt oktatás, online eszközökkel támogatott oktatás, blended learnig, vagy a távoktatás szempontjából úgy gondolom, hogy gyakorlatilag egyenlő értékű. A kontakt oktatás esetén nincs szükség online eszköz használatára, de a tanul, ha hazamegy, ugyanúgy segítségül hívhat egy online felületet, ami a fentebb tárgyalt szempontok alapján lehet vonzó és segítheti a folyamatot, vagy épp ellenkezőleg. Természetesen ahogy haladunk a négy kategóriában, úgy növekszik az online aktivitások száma, így mondhatjuk, hogy a távoktatásnál, ami a legtöbb online elemet tartalmazza, még jelentősebb az ergonómiai kialakítás, hiszen a teljes tanulási folyamatnak ez ad alapot. A megfelelően kialakított felületet motiváló erejűnek tartom, emellett pedig a gyors, értelemszerű, és sokszínűen használható eszköz a vele töltött időt jobban kihasználja, tehát a tanulás hatékonyságát növeli. És ezt igaznak tartom, ha csak online eszközökkel támogatott az oktatás, és akkor is, ha 100%-ban ott zajlik. 

 Csoportunk a kezdeti lépésekhez vezető jótanácsok kidolgozását választotta, vagyis a "hogyan kezdjek hozzá" címűt.

Azt gondolom, hogy ez a téma azért bír rendkívül fontos jelentőséggel, mert a kezdet, az oktatási folyamathoz való hozzáállás szempontjából hatással van a teljes kurzus menetére, és hatékonyságára. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a legelején a legkönnyebb lemaradni, viszont onnan a legnehezebb visszacsatlakozni is a tanmenet folyamatához.

Ennek elkerülése, illetve a kurzus sikeres teljesítése érdekében, összegyűjtöttünk néhány jótanácsot a kezdeti lépések megtételéhez. Különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy alapos előkészítés és felkészülés mellett megkönnyíti a tanuló a saját dolgát, és növeli a tanulmányok hatékonyságát. Nem elhanyagolható szempont a stresszfaktor, ami szintén elkerülhető a megfelelő kezdeti lépések elvégzésével.

Hangsúlyt fektetünk a szükséges eszközök és programok összegyűjtésére, azok beszerzésére, letöltésére, az esetlegesen szükséges regisztrációkra. Emellett kiemeltük, hogy nem elég a kötelező eszközök beszerzése, használatukkal meg kell időben ismerkedni ahhoz, hogy a feladatot már gond nélkül el tudjuk végezni az első héttől fogva.

Fontos része a tanácsoknak, a kérdezére, segítségkérésre való figyelemfelhívás. Akár a használandó eszközökkel kapcsolatban, akár a tanmenettel, teljesítendő feladatokkal kapcsolatos félreértéseket lehet elkerülni, ha az ember tudja, kihez forduljon, és nem fél megtenni. 

Zárásképp talán a legfontosabb tanácsunk, hogy a tanuló ne ijedjen meg az előtte álló kihívástól, az esetlegesen ismeretlen  eszközök használatától, ne stresszelje rá magát a feladatokra. A felesleges kezdeti ijedtség csak akadálya a munkának, és a megfelelő előkészületek mellett nincs rá ok.

https://docs.google.com/presentation/pub?id=1hU9fkN_37Rml69_5SHI6_cIdpreAVa_TmtQlzChp2xI&start=false&loop=false&delayms=3000

Feladatunk szerint, távoktatási és konnektivista környezetben való megjelenés alapján hasonlítottuk össze a motiválás-aktivizálás-megerősítés hármasát. 

Első lépésként a legáltalánosabb jellemzőit, és hasznát emeltük ki mindhárom fogalomnak. A motiválás az alapja egy oktatási folyamatba való belépésnek, amit sok oldalról lehet megközelíteni. A célkitűzés, a tanmenet, az oktató személye, különböző személyes motivációk mind ide tartozhatnak. Ezeknek egyik része személyes jellegű, ám java része befolyásolható az oktatási környezet kialakítása által. A tanuló aktivizálását a munkában való tényleges részvételre sarkallása jelenti. Megfelelő motiváció mellett könnyebb az aktivizáció, ezáltal a munka hatékonysága, eredményessége növelhető. A megerősítés szintén összetett szegmense a hármasnak. Mindkét fél számára biztosítható a rendszeres, és hasznos visszacsatolás, vagyis a tanuló megerősítése mellett az oktató felé biztosított lehetőség a visszajelzésre szintén építő jelleggel hat a munka folyamatra, az aktuálisra, és a későbbiekre is. Ez a három tényező tehát szorosan összefügg, egymás erősíti, így fokozza a tanulási folyamat hatékonyságát.

Második lépésként rövid összehasonlítást végeztünk a két kurzus típus között a három kategória alapján. Motiváció szempontjából mindkét forma megfelelő lehet, a konnektivista kurzus talán önmagában a módszer újdonsága, és oktató jellege miatt részesül némi előnyben. Az aktivizálás szempontjából egyértelműen a konnektivista módszer az, ami leginkább aktív részvételt vár el, és a módszer jellegéből adódóan itt van a legnagyobb aktivitásra lehetőség. Megerősítés szempontjából, a távoktatásos módszernél úgy gondolom, a személyes visszajelzések nagyobb teret kaphatnak, a konnektivista esetében azonban folyamatos, és széleskörű ugyanez. Ugyanis nem csupán az oktató, tanársegéd, a de a tanuló csoport többi tagja is folyamatos visszajelzéssel szolgál egymásnak.

 https://docs.google.com/presentation/pub?id=1DcsdAQ9n6jU967uXgNpimDiuwG6_scbAW95Ydt-2DRI&start=false&loop=false&delayms=3000

Olasz nyelvóra szervezési lehetőségei távoktatási rendszerben a rendelkezésre álló eszközök didaktikai sajátosságainak ismeretében

- Tanári továbbképzés

   Cél:  Közösség-, tartalomszervező felületek megismerése, melyek keretet adnak, illetve kiindulópontként szolgálnak a tanulási-tanítási folyamatban tanárnak és diáknak egyaránt.

FACEBOOK (3 órában):  

• Konkrét ismerettartalmak:

  • Profil-szerkesztés, biztonsági beállítások

  • Megosztás mikéntjei (post, like, comment stb.)

  • A tanulók, a tanyagot kiegészítő Facebook alkalmazások megtalálása

  • Mások profiljában való navigáció, az ott találtak pedagógiai/andragógiai felhasználhatósága (öncélúság elkerülése)

  • Group/csoport létrehozása, szerkesztése - tanulók, képek, témák, leírások hozzáadása, open/nyitott group előnyei

  • Különböző funkciók használata (szavazórendszer, esemény létrehozása stb.)

  • Összefoglalás: módszertani áttekintés a Facebook-ról, mint tanuló közösség szervező-, keretrendszerről

• Főleg a közösség, a csoport, vagy csoportok szervezésére alkalmas, ami minden oktatási folyamatban elengedhetetlen, főleg ha tevékenykedtetni akarjuk a résztvevőket. Ehhez szinte minden eszközünk adott. Group-ot/csoportot érdemes létrehoznunk a csoportunknak, ami akár lehet a tanulók nyelvi szintjétől függően rögtön az adott idegen nyelven is (olaszul). Mindez alacsonyabb szinteken is megvalósítható, főleg, ha tudjuk, hogy tanulóink már ismerik a facebook-ot, tevékenyek rajta, mivel így saját anyanyelvükön, vagy a tanulttól eltérő idegen nyelven ismerik a felület által használt kifejezéseket, és főleg azok jellemző helyét. Érdemes egy előzetes felmérést készítenünk a Facebook használatáról tanulóink körében, erre rengeteg szavazó rendszer áll a rendelkezésünkre már a Facebook-on belül is.

• A tevékenységet segíti a Facebook-on, a magas kompatibilitás más felületekkel, így szinte bármi megosztható rajta, így ad keretet is a tanulásnak, hiszen összefoglalójaként is működhet a létrehozott produktumoknak.

MOODLE (3 órában):

• Konkrét ismerettartalmak:

  • A moodle keretrendszer szerkesztése, a szabad szerkesztés előnyei - ergonómiai tényezők figyelembe vétele

  • A közösségszervezés lehetőségei: fórum létrehozása, csoportok alkotása - csoportok részére külön szerkesztendő felület létrehozásas a produktivitás elvét figyelembe véve

  • Tartalom

    • szövegdobozban - a lényeg kiemelése,

    • mint feltöltött word dokumentum, excel táblázat, powerpoint bemutató, pdf formátumú dokumentum (változtatás elkerülése - a kreativitás háttérbe szorítása)

  • Alkalmazások beágyazása a moodle keretrendszerbe - módszertan:

    • a tanuló rendszerből való kiindulása(a feladat ismertetése),

    • kivezetése belőle (alkalmazások),

    • a folyamatos visszatérés (konzultáció a haladásról, segítség nyújtása a tanár részéről),

    • majd a visszavezetése (értékelés lehetőségei)

• Kevéssé jellemző, hogy keretet szolgáltatna a közösségi cselekvéshez, azonban több ilyen funkcióval rendelkezik (pl.: fórum, vagy ha szerkesztői jogot adunk a tanulóknak csoportonként különálló felületen egy-egy téma feldolgozására alkalmas - nyelvoktatásban így jól feldolgozható témák: önmagunk bemutatásának lehetséges szempontjai, ehhez jellemző szavak és kifejezések gyűjtése).

• A moodle felülete is alkalmas más programok beágyazására, például a WEB 2.0-s alkalmazásokat itt gyűjthetjük a rendszerből kivezető linkekkel, hozzájuk azonban a moodle rendszerén belül mellékelhetünk segédanyagokat, útmutatókat, értékelési szempontokat, illetve maga az értékelés is könnyen megoldható a rendszeren belül. Utóbbi esetben látható, hogy valóban, milyen jó keretet nyújt a tevékenységeknek, hiszen innen indul ki, és itt fejeződik be.  

• Könnyen, és szabadon szerkeszthető felület, így sokkal könnyebben oda lehet figyelni az ergonómikus kialakításra, mint egy már adott felületen. Törekedjünk a lényeg kiemelésére, az átláthatóságra, az olyan vizuális kiegészítésekre és motiváló beilleszthető lehetőségekre, mint a képek, az oktató videók.

2.) A tananyag szerkesztésére alkalmas programok/programcsomagok

    Cél: A résztvevők megismertetése olyan széles körben elterjedt  tananyag szerkesztésre alkalmas programokkal/programcsomagokkal, melyek szinte bármely felületen online megoszthatók, és könnyen hozzáférhetők.

PDF formátumú dokumentum - a szerkesztés levédése (biztosan jó?)

Mentés korábbi program verzióban - mindenki meg tudja nyitni.

a) Offline használatú programok

MICROSOFT OFFICE WORD (2 órában): Dokumentumszerkesztés - A szövegszerkesztő programokkal készített dokumentumok jellemzői, és a Microsoft Office Word 2003 valamint Microsoft Office Word 2007 programok használatának megismertetése.

MICROSOFT OFFICE EXCEL (2 órában): Táblázatszerkesztés - Bemutatjuk a táblázatkezelés, az Excel 2003, illetve 2007 használatát.

MICROSOFT OFFICE POWER POINT (2 órában): Prezentáció készítés - Bármelyik általános munkahelyi környezetben, de első sorban az oktatási folyamatban az egyik legfontosabb szerep a Power Point kezeléséé. Az alapvető bemutató szerkesztési funkciók, használati tudnivalók bemutatására kerül sor.

b) Online alapú szerkesztő programok

GOOGLE DOCS (3 órában): A dokumentum készítés második szintje, a megosztott dokumentumok szerke sztése. Megismerése lehetőséget nyújt mind az oktatók közötti munka egységessé tételére, és megosztására, mind az oktató és tanuló, tanuló és tanuló együttműködésére. Alkalmazása páros munka, illetve csoportfeladatok létrehozását teszi lehetővé, és hatékonnyá.

GOOGLE DOCS PREZENTATION (1 órában): A Power Point prezentáció szerkesztő program, és a Google Docs megosztott dokumentum alapjaira épülve a megosztott prezentáció készítésére alkalmas program megismertetése. Segítségével szintén a csoportumnka, a közös godnolkozás valósítható meg az oktatók, és a tanulók között is.

3.) A keretrendszerekbe beágyazható alkalmazások

    Cél: A cselekedve tanulás megvalósítása az interaktív játékok, a virtuális környezetek nyújtotta lehetőségekkel.

SECOND LIFE (6 órában): A távoktatási formában különösen jelentőssé válik az online környezetek minél szélesebb skálájának megismerése, és felhasználása. Erre kiváló példát jelent a Second Life megismertetése, melynek virtuális környezete felhasználható oktatási célra is. Nem elhanyagolható szempont a játszva tanulás, illetve a tanulási folyamat érdekesebbé, figyelemfelketőbbé tétele.

• Konkrét ismerettartalmak:

• A tanulók fedezzék fel az első lépéseket, úgy mint avatarjuk mozgási lehetőségeit, az oktatásra kialakított teret.

• Fontos, hogy az oktató ekkor már magabiztosan mozogjon ebben a virtuális térben, a tanulókat pedig olasz nyelven fogadja, mintha csak tanórán találkoznának

• Fedezzék fel a tanulási lehetőségek határtalanságát:

  • közös séta során gyűjthető szóanyag (állatkerti séta, kiállításon való részvétel)

  • páros munkák által gyakorolható szituációk

  • vetítő felület által behozható online felületek, videók

  • olasz nemzetiségű felhasználók bevonása a tanulási folyamatba

  • virtuális játékok felfedezése (úgy, mint “kérdező kocka”)

A SecondLife kitágítja a teret. Amit egy tanteremben csak elképzelhetünk, azt virtuális környezetben máris láthatunk. A páros munkák megszervezése, lebonyolítása jóval gyorsabbá válik, hiszen a virtuális tér hatalmas, korlátlan és rengeteg lehetőséget rejt magában. Mivel hang alapú beszélgetésre van lehetőség, így a nyelv gyakorlása maximálisan támogatottá válik, egy órában olyan távlatokat járhatunk be, ami egy hagyományos tanteremben sem a tér, sem az oktató korlátai miatt nem lehetséges.

MINDMASTER (2 órában):

• Brainstorming módszerének teljes kiaknázását jelenti az alkalmazás, mivel egyszerre akármennyien szerkeszthetik. Ebből adódik hátránya is, mivel nehezen moderálható a folyamat közben. Remek felvezetést jelenthetnek egy ilyen feladathoz a Moodle-ben elhelyezett, vagy a Facebook-on postolt érdekes anyagok, vagy egy gondolatébresztő prezentáció. Levezetésként fontos a közös megbeszélés, akár a közös alkotás átgondoltság-, áttekinthetőség érdekében való átszervezése, strukturálása, a lényeg tanár általi kiemelése.

• Továbbá rendkívül jól alkalmazható személyes szótárként való használatra. A tanulók óráról órára témakörönként rendezhetik, gyűjtögethetik a legújabban megismert szavakat, kifejezéseket. Nagyon eredményes lehet, hiszen a tanuló a kurzus végén kap egy online szógyűjteményt, továbbá kap egy képet arról, mekkora ismeretanyaggal bővült a tudása, nem mellesleg jól lekövethető, hogyan válik egyre komplexebbé a tudás. A tanár számára nyitottá tett fogalomtérképek szerkeszthetők, így oktatónk korrigálhatja tévedéseinket, amelyre egy papír alapú szótár esetében aligha vanlehetőség

INTERAKTÍV JÁTÉKOK (3 órában)

Érdemes a tanulókban erősíteni a játékos tanulás élményét. A játék során ugyanis alig észrevehetőek a tanulással járó nehézségek, gátlások. Játszva megtanulni a számokat, színeket nagyon jó módja egy nyelvi kurzus megalapozásának.

• A játék alkalmazása

  • Ezeket a játékokat általában gyerekek játszák, de a nyelvtanulás kezdetén egy felnőtt is épp olyan kezdetleges tudással rendelkezik, mint egy gyerek. Érdemes tehát kisebb célokat kitűzni. A játékok tökéletesen alkalmasak arra, hogy olasz nyelven, a legegyszerűbb számítógépes utasítások szavain túl megtanulják a zöldségek, állatok számok, olyan kifejezések neveit, melyek mindenképp hasznukra válnak.

• További segítség, hogy a játékok magyar nyelven is megtalálhatóak, így ha elakadnak, érdemes a magyar felületen is regisztrálni és máris kiderül, mit nem értenek.

• Az ellenőrzés is könnyedén megoldható, hiszen ha meg akarunk róla győződni, alkalmazzák a játékot, és haladnak benne előre, akkor követeljünk időről időre fotókat az eredménytábláikról. Ez könnyedén megoldható pl. a Ctrl+p gomkombinációval is.

• Páldák:

  • farmerama.it

  • Olasz szókincs: http://kvizpart.hu/kviz/idegen-nyelvek/olasz-szokincs

  • Olasz nyelvtan: http://kvizpart.hu/kviz/idegen-nyelvek/olasz-nyelvtan
    

4.) A konzultációk lefolytatására lehetőséget adó programok:

    Cél: A tanulókat távoktatási környezetben sem szabad magukra hagyni, szükséges folyamatosan konzultálni velük, ismertetve a feladatokat, a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközöket, és azok használatát, a módszertant.

SKYPE (3 órában):

• Konkrét ismerettartalmak:

  • A skype telepítése

  • A profilunk szerkesztése

  • Tanulók megtalálása felhasználónév, e-mail cím, stb. alapján

  • Tanulók felvétele partnereink közé

  • Kapcsolatfelvétel a tanulókkal: írásban, hang alapú hívással, hang és videó alapú hívással - mikrofon, webkamera csatlakoztatása a számítógépünkhöz, beállítások, használat

  • A tananyag tartalmak elkészítése előre, bemutatásuk - A teljes képernyő megosztása a tanulókkal

• A konzultációk megszervezését érdemes a keretrendszereken belül intézni, például demokratikus szavazás formájában. Érdemes pótlásra is biztosítani időpontot, főleg felnőttképzési szituációban.

• Videóhívásnál igyekezzünk nyugodt körülményeket teremteni magunk körül. Figyeljünk ugyanúgy oda viselkedésünkre, kinézetünkre, mintha jelenléti oktatásban lennénk, hiszen ebben a szituációban ugyanúgy látja a két fél egymást.

• A képernyő megosztásnál is érdemes odafigyelni, hogy tanári, szakmai mivoltunkat kihangsúlyozandó semleges háttérképünk, ikonjaink legyenek, melyeket a tanulók ugyanúgy látnak, és ezek alapján képet alkotnak róluk. Nem mindegy, hogy ez a kép milyen mintát képvisel.

A soron következő témával kapcsolatban azt a feladatot kaptuk, hogy válasszunk egyet az öt pedagógiai-didaktikai értékelési alapelv (oktatási módszerek; folyamattervezés, nevelési oktatási célok megvalósulása; felhasználói sajátosságok; differenciálás; pedagógiai értékelés) közül, és mutassuk be röviden, indokoljuk szükségességét, és adjunk egy 13+1 pontból álló útmutatást, ajánlást andragógusok számára, amivel megkönnyíthetjük egy taneszköz értékelését a pedagógiai értékelés szempontjából.

“A pedagógiai értékelés, a sikerek és a kudarcok befolyásolják a tanuló és a tanulócsoport tanulási motivációit, viszonyát az iskolához, a tantárgyakhoz, a pedagógushoz, hozzájárulnak a tanulási szokások rögzüléséhez vagy változásához, hosszabb távon hatnak a pályaválasztásra is. Az értékelés mintát ad a gyerekeknek az önértékeléshez és mások értékeléséhez.” (Radnóti Katalin, 2006)

Legelőször tisztázzuk a fogalmakat! A Pedagógiai Lexikonban a következő definíciókat találtuk:
A taneszköz “információhordozó, médium, oktatási eszköz, oktatási médium, oktatási segédeszköz, szemléltetőeszköz, tanítási eszköz, tanszer, tanulási forrás: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy.”  A taneszközöket többféleképpen csoportosíthatjuk: Különbséget kell tennünk a számítógépek megjelenése előtti és utáni időszak taneszközei között. A számítógép nélküli, „hagyományos” taneszközöknek a szakirodalomban elterjedt a történetii szempontú (Schramm [1977] négy nemzedékbe sorolja), az érzékszerveinkre gyakorolt hatás szerinti (auditív, vizuális, audiovizuális, taktilis [tapintható, manipulációs]), valamint a taneszköz elsődleges használója, a munkaszervezés szerinti (tanár, tanuló) osztályozása. (Itt olvashattok róla részletesebben)
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a taneszköz nem öncélú produktum, a tanítás és tanulás, a pedagógiai folyamatok támogatására szolgál.

Az értékelés visszacsatolás, visszajelzés a teljesítményről, tanulási folyamatról.  “Az értékelés a nevelés-oktatás központi rendszerszabályzó eleme országos, helyi, iskolai szinten, valamint az osztály/tanulócsoport és az egyének szintjén is”. Radnóti Katalin szerint “az értékelés nem más, mint a célok és az eredmények összevetése, az eredmények vizsgálata abból a szempontból, hogy céljaink szerint minek kellett volna eredményként létrejönnie.” Az értékelés funkciója lehet a tanulás ösztönzése, a tanulási teljesítmény minősítése, a tanulók differenciálása, a tanulók motiválása, a tanári hatékonyság igazolása, visszacsatolás a folyamatról, teljesítményről (tanárnak, diáknak, szülőnek). Három formáját különböztetjük meg: diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés. (Ezek mellett olvastunk még összehasonlító értékelésről is, de azt most nem részletezzük.)
Diganosztikus értékelés - helyzetfeltáró értékelés: ”a tudás tartalmi és strukturális feltérképezése azzal a céllal, hogy az eredmények és hiányosságok oka feltárható legyen”. Tulajdonképpen egy előzetes információszerzés arról, hogy a tanulók milyen szinten állnak, milyen lemaradásaik, vagy kiemelkedő képességeik vannak; megfelelnek.e az elvárásoknak; milyen feltételekkel kezdik az oktatás adott szakaszát; rendelkeznek-e az új ismeretek feldolgozásához szükséges tudáselemekkel. Tehát főleg a tanár/oktató számára szolgál hasznos információval. Feladata a döntés előkészítése. ”Ez történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás részeként is.”
Formatív értékelés - fejlesztő, segítő értékelés. Információval szolgál tanárnak és tanulónak egyaránt. Egy új anyagrész elsajátításának sikerességének mérésére alkalmas, végigkíséri a pedagógiai folyamatot. “Alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul; a tanulási sikerek megerősítését, a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárását.”
Szummatív értékelés - lezáró, összegző értékelés. Szinte minden estben minősítő funkcióval bír. Hozzájárul a tanulók kategorizálásához, egymáshoz való viszonyításukhoz. Visszajelzés a tanárnak és diáknak egyaránt.  “Egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa,
célja az összegzés, a záró minősítés. A tanulókat szelektálja, szűri. Hatékonyságának alapfeltétele, hogy objektív, hiteles és megbízható adatokat nyújtson.” Továbbtanulási szelekciós funkciót is betölthet, de ezek mellett információt nyújt a tanuló másokhoz viszonyított eredményeiről is, egyéni tanulási tevékenységéről, részteljesítményeiről is.

A pedagógiai értékelés egy taneszköz értékelésének szempontjából

Az értékelés olyan folyamat, amelynek során objektív vagy szubjektív kritériumok szerint szisztematikusan vizsgálják, megítélik egy jelenség, esemény, folyamat vagy tárgy értékét. Ennek legfontosabb lépései a problémamegértés, a tervezés, az adatgyűjtés, az elemzés, a feldolgozás, és (a folyamatos fejlődés-fejlesztés miatt) a követés.

A taneszközök értékelésének 5 fő szisztémája Nádasdi András szerint a következők:

1. Kidolgozott szaktudományos, didaktikai, módszertani, média-kiválasztási, esztétikai, gazdaságossági, gyakorlati szempontrendszerek alapján véleményezés, bírálat, lektorálás.
2. A média és az arról készült bírálatok részletes bemutatása egy kompetens testület, bizottság előtt, szakmai vita és döntés az átdolgozásról, jóváhagyásról, sokszorosításról, beszerzésről.
3. Közvéleménykutatás egyszerű kérdőívek segítségével a felhasználók körében, a szakmai fogadtatás felmérése, „tetszésvizsgálat”, a célja leginkább a piackutatás.
4. Fejlesztő kipróbálás, formatív értékelés, tesztelés kisebb mintán, egy-két osztályban, az alkalmazás megfigyelése, regisztrálása, az eredményesség mérése, a tökélesítés, korrekciók céljából.
5. Kísérleti, szisztematkus beválás-, ill. eredményességvizsgálat, esetenként kontrollcsoport segítségével összehasonlító hatékonyságvizsgálat, a kapott eredmények értékelése matematikai statisztikai v. egyéb módszerekkel.

Az online környezet technológiájának tárgyalásakor kiindulópont, hogy mérföldkőhöz ért az internet világa, az emberek elkezdték felfedezni az oktatási funkciót, és annak végtelenül sok lehetőségét, ami rendelkezésünkre áll, ha megismerjük és elfogadjuk. Az információ és tartalommegosztás a web2.0-es eszközökkel új kapukat nyit az oktatásban, ami egyfelől a lehetőségeinket szélesíti, másrészt egyre alapvetőbb elvárásként is megjelenik az oktatási folyamat során. Az olyan online eszközök, mint a kiterjesztett faliújság, extrovertált pendrive, vagy online munkaasztal segítik a produktivitást, növelik a hatékonyságot.

Elméletileg egyenes az út a kiterjesztett online eszközrendszerekkel kiszélesített tanulás megvalósítására, a gyakorlatban azonban megvannak a gátjai a gyors terjedésnek. Egyik oka a tananyagban való megjelenés hiánya, mind a felhasználás, mind pedig a beépítés részéről. Másrészt veszélyt jelent a túlkínálat, a folyamatos frissítések és újdonságok megjelenése, ami nehezebbé teszi a befogadhatóságot, legalábbis látszatra.

Ennek a megoldása lehet egy online, vagy virtuális tolltartó kialakítása saját magunknak, ami a leghasznosabb, és legszükségesebb eszközök ismeretéből és használatából áll. Nem feltétlenül mennyiségi, hanem minőségi gyűjteményre van szükség, amiben mindig rendelkezésünkre áll az az eszköz, ami a tanulást könnyebbé, hatékonyabbá, és széleskörűbbé teszi.

Gyakran merül fel az olyan eszközök bevonásának a kérdése, amik nem oktatási célból lettek fejlesztve. Ezek esetében nagyfokú kreativitásra van szükség az oktató részéről, a módszer kialakításakor, valamint az adott felület mélyebb ismeretére, de a gyakorlat azt mutatja, hogy megéri a beletett energiát, ugyanis sokkal aktívabb a részvétel egy ilyen fórumon, mint bármelyik másik, egyetemi keretek között, célzottan oktatási környezetnek kialakított rendszereknél. A magyarázat teljesen egyértelmű, a facebookhoz például hozzá vagyunk szokva, ott gondolkozás nélkül posztolunk az ismerőseinknek, zsigerből kommentelünk, írni fogunk tehát a tanuló közösség falára is, ha az a követelmény.

Természetesen rendelkezésünkre állnak olyan online tanulóközösség létrehozására alkalmas felületek is, amelyek kifejezetten ere a célra lettek kialakítva, és világszinten bebizonyosodott rólunk, hogy hasznosak. Mi a khanacademy.org, és a p2pu.org oldalakat emeltük ki az órán. Ezeknek a közösségeknek az információcsere, és a tanulóközpontú kialakítás mellett előnyük lehet, hogy mivel profiljuk valóban a tanulás, nincs meg a lehetőség az esetleges elkalandozásra, más történések által a figyelem elterelésére.

A konnektivista módszeren keresztül pont a nem tanulási célra fejlesztett eszközök hasznosulása mutatkozik meg. A Facebook oldalon keresztül szerveződik,  és a kiegészítésként használt eszközök, a Ustream, vagy a MindMeister sem pusztán oktatási eszközök, mégis hatalmas információ mennyiséget sajátíthatnak el és oszthatnak meg a tagjai. Az online közeg funkcióinak felfedezése beláthatatlan motivációs erőt jelent.

Sok szempontból vizsgáltuk a virtuális tanulási környezetet. Hiányosságok szempontjából, ilyen a metakommunikáció teljes hiánya, különösen a Second Lifeban. Ugyanakkor ez a felhasználás nem is igényli a személyes teret, amit hiányosságként soroltunk fel szintén. Ezektől függetlenül otthonról, vagy utcáról, vagy bárhonnan, ahol a tanulónak kézenfekvő, kényelmesen alkalmazható a virtuális tanulás. Nem kiforrott még a felhasználásunk, a legfontosabb lenne, hogy az oktatási folyamatba a felhasználást, a virtuális tolltartó összeállítását beépítenék ahhoz, hogy a későbbiekben a tényleges oktatáshoz csak elő kelljen venni. 

Környezet szempontjából négyet különböztettünk meg:

• Kontakt oktatás: Ennek lényege, hogy nincs hálózatra csatlakozás, térben és időben egyszerre történő oktatási forma, zárt környezetben. Ennek klasszikus példája az, amit az általános iskolában, és messze túlnyomó többségben a gimnázium keretein belül tapasztalhattunk. Felmerül bennem a kérdés, hogy mennyivel hatékonyabb, mennyire más lett volna, ha legalább a következő szintet, az online eszközökkel támogatott tanulást bevezették volna korábban. Egészen másképp készültünk volna a feleletekre, más jellegű számonkérési formák közül válogattak volna tanáraink.
• Online eszközökkel támogatott kontakt oktatás a következő kategória. Ezt jellemzi a hálózati eszközök használata, térben és időben ugyanúgy azonos, de valamilyen online eszköz segítségével a környezet kinyílik. Sokszor került szóba, hogy kontakt oktatásban lettünk szocializálva, és mindenki számára ez a legtermészetesebb, legelfogadottabb oktatási környezet. Ahogy a kategóriák leírásának részleteibe is beletekintettünk, arra jöttem rá, hogy valószínűleg téves az az elképzelés többségünk fejében, hogy a kontakt oktatás dominálna napjainkban a felsőoktatásban. Az online eszközökkel támogatott oktatást annyi különbözteti meg a kontakt környezettől, hogy bizonyos online eszközök bevonásával a környezet kinyílik, lehetőség adódik az internetről akár videó, megosztott prezentáció, bármilyen szemléltető eszköz bevonására. Én optimistán látom ennek a tanulási formának a terjedését. Sok olyan órán vettem már részt csak az aktuális félévünk eddig eltelt hetei során is, ahol – első sorban -  videókat néztünk meg a tananyag szemléltetésének fokozására. De kerestünk már tanulmányt, illetve EU dokumentumokat is a kivetítőn. Természetesen az aktuális óráról, Ollé Tanár Úr kurzusairól nem is beszélve, ahol tanúja lehettem akár annak a szituációnak, hogy óra közben,  egy facebookon keresztül érkezett kérdés online közvetítésen keresztül az otthonülőknek is megválaszolásra került. Nem gondolom tehát, hogy az ellenállás az online eszközök bevonásával szemben olyan súlyos lenne, mint ahogy néha emlegettük, akár a blog bejegyzésekben. Sajnos a kulturális késés tényét nem hanyagolhatjuk el, amikor ezeknek az eszközöknek a bevonását igényeljük, de én határozottan a terjedését érzem, ha végig gondolom akár a felsőoktatásban eltöltött elmúlt néhány évemet.
• Blended learning környezet – itt már nem csak kontakt órákból áll az oktatási folyamat, hanem elkülönített online, virtuális környezetben megoldandó feladatok színesíthetik a tanulás folyamatát. Kontakt óra ennél a formánál is van, inkább még ez dominál; ha van személyes kontakt találkozás is a tanárokkal, csoporttársakkal, az online közösség is jobban működik. Egy része a tanulási folyamatnak tértől függetlenül, időben eltérő környezetben valósul meg.
• Távoktatás – nem zárja ki a személyes találkozást, de a lényeges különbség, hogy a tanulási folyamat döntő többsége egyértelműen távoktatási környezetben, online kooperatív környezetben, közvetett folyamatszabályozási eszközök jelenlétével valósul meg.

Technológia és eszközrendszer:

• Kontakt osztálytermi tevékenységet is lehet technikával kapcsolni, lehet az interaktív tábla, valamilyen digitális taneszköz, vagy tananyag, akár saját eszköz is használható. Sajnos ez nem a megszokott gyakorlat, ha csak arra gondolunk, hogy a mobiltelefon használatot kifejezetten tiltják az iskolákban. Nem vitatkozom azzal, hogy könnyen elvonhatja a tanuló figyelmét, de megfelelő körülmények között, növeli  a hatékonyságot a ma elérhető mobiltelefonok jelenléte az oktatásban.  
• Szimulációs játék felhasználása
• mLearning: , vagyis a mobil eszközökkel támogatott tanulás. Pár hete jutottam ahhoz az információhoz, hogy a British Council honlapján elérhető a világ minden részéről, ahol a kulturális intézet jelen van, végtelennek tűnő mennyiségű oktatási segédanyag, ráadásul ingyen elérhető. Ez volt a reklám helye. Emellett szintén ingyenes alkalmazások érhetőek el, amiket mobilra letöltve utazás közben akár, helytől és időtől függetlenül gyakorolható és fejleszthető az angol nyelvtudás. Ezeket a BC alkalmazásokat sok esetben játék formájában valósították meg a szavak gyakorlásra megálmodott programot, és az egyéb oktató programokat.

Ennek a játékos formának kérdéskörére szeretnék kitérni, mert az óra keretein belül is többször visszaköszönt, hogy nem szabad a játékkal összetéveszteni a virtuális oktatási környezetet például. Én ezzel kicsit vitatkoznék. Ki az, aki nem szeret játszani? Kortól és nemtől függetlenül szeretik az emberek a játékot, senkit sem láttam még kényszerből szórakozni. Mi lenne tehát a tanulás legideálisabb formája, mint a játék, játszva tanulás? Erre törekednek (jó esetben) már az általános iskolában a tanítók, de persze a kisgyerek már születésétől fogva játszva sajátítja el az ismereteket környezetéből. Később a gimnáziumban is emlékszem, hogy a lelkiismeretesebb tanárok igyekeztek feldobni az órákat egy-egy kis játékos feladattal, és furcsa, de a felsőoktatásban találkoztam a legtöbbször azzal, hogy játékos feladat, gyakran csoportfeladat formájában igyekeznek az oktatók elmélyíteni a hallgatók tudását. Ezek a kezdeményezések is kétségtelenül hasznosak, kellemesebbé teszik az iskolába járás élményét. De el sem tudjuk képzelni, hogy ennek hányszorosa a virtuális, mobil környezet játékos kihasználásának hasznosulása, hiszen a játékos forma mellett mobillá is teszik a tanulás folyamatát. Ez a legszorosabb értelmezése az élethosszig tartó tanulásnak, úgy gondolom, mivel nem csak az életút során a különböző iskolák, tanfolyamok, kurzusok folyamatos végzését jelenti, hanem a szabadidőben, „üres időben”, játékosan megvalósuló tanulást is.  Véleményem szerint minél élvezhetőbb, figyelemfelkeltőbb egy-egy oktatás módszere, annál hasznosabb, hiszen észrevétlen épülnek be az új ismeretek, ezáltal kevésbé megterhelő, hosszabb időn keresztül, több ismerete is átadható.

• Online eszközrendszerek támogatásával történő oktatás: pl.: slideshare, google dokumentum, prezentációk. Interaktív kommunikáció létrejöttét, információ megosztást- és cserét tesz lehetővé az online eszközök bevonása.
• Online közösségek: cél szerint nem tanulási folyamatok menedzselésére lettek kitalálva ezek a közösségek, ez némi nehézséget okozhat, főleg a megszokás, átállás szempontjából, mégis remekül alkalmazhatóak, csak meg kell találni az útját.
• Online tanulási környezetek

LMS: tanulást menedzselő rendszerek

LCMS: tanulást, és módszert menedzselő rendszerek;

Az különbözteti meg lényegében az előző kategóriától, hogy kifejezetten tanulási célokra lettek létrehozva ezek a környezetek.

• Virtuális oktatási környezetek technológiája: hasonlóan kényelmes, de nem minden esetben mobil ez a tanulási forma, mint az mLearning, ellenben rengeteg lehetőséget rejt magában a virtuális környezetben megvalósuló oktatás. Véleményem szerint ez a forma első sorban kiegészítése a kontakt, illetve egyéb online eszközökkel támogatott tanulásnak, de szívesen kipróbálnék egy olyan helyzetet, ahol az oktató személyét csak virtuális környezetből ismerem, erre volt példa a Tanár Úr nyelvtanulást megvalósító Second Lifeos példája. 

 Az e-learninget három tanulási típus metszeteként jellemezhetjük. Ez a három a számítógéppel segített tanulás, az online alapú tanulás, és a távoktatás.

Számítógéppel segített tanulás: ez a legegyszerűbb változat a három közül, csupán annyiról van szó, hogy van egy interaktív, elektronikus eszköz, nem feltétlenül internettel, melynek segítségével óriási kapacitás áll rendelkezésre. A tanulásról való gondolkozást megváltoztatja, magáról az eszközről előhívhatunk információkat. Sok művelet géppel algoritmizálható, rengeteg feladat leegyszerűsíthető. A multimédia hasznos a szemléltetésben is, az animációk segítik a befogadást, színesítik a tananyagot. Emellett szimulációs műveletek végzésére is lehetőség van. Élesen megkülönböztethető az online tanulástól, távoktatástól, a számítógép egy interaktív eszközként van jelen.

Elhangzott az előadás során, hogy mára a számítógép megjelenése a tantermekben alapvető követelmény lenne, nem a számítógép terem, ami ideális, hanem minden oktatási környezetben szükség lenne egy interaktív eszközre. Tökéletesen egyet értek, azon csodálkozom, hogy még mindig nagyon idegen sok helyen ez a gondolat. Sokak félelme, hogy a gyerekek figyelmét vonná el a számítógép a tanteremben, de ez alaptalan félelem, inkább az újdonságnak számító eszköztől való félelem az, ami ennek az álláspontnak a hangoztatására sarkallja a konzervatívabb tanítókat. Bármi elvonja annak a gyerekeknek a figyelmét, aki engedi, hogy elvonja, erre egy légy a falon is bőven elég. A számítógép szemléletesebbé teszi, változatosabbá és könnyebben befogadhatóvá az oktatást, amennyiben megfelelő módon alkalmazzák. Ezáltal hatékonyabbá válhat a tanulási folyamat. Előttem a legkisebbek jelennek meg az általános iskolában, akiknél már hasznos lehetne, de többségében nem élnek ilyen eszközökkel. Nekünk, felsőoktatásban részt vevőknek szerencsére már természetes ez az eszközhasználat.

Online, web alapú tanulás: a lényege, hogy már az internetes hálózat is bekapcsolódik az oktatás folyamatába. A kapacitást is sokszorozza, mert nincs rá szükség, hogy minden adatot a mi gépünk tároljon, hiszen az internethez csatlakozva bármilyen információt elérhetünk, megoszthatunk. Az online tanulás kommunikációra épül, ahogyan a tanulás-tanítás is: online eszközök bevonásával a kommunikációs lehetőségek végtelenné válnak, az információ áramoltatása elképzelhetetlen méreteket ölthet. Az információ pedig hatalom, mint tudjuk, de feltétlenül értéket képvisel.

Távoktatás: Technológiai támogatottsága óriásit nőtt az elmúlt években, ugyanakkor meglepő módon, az ezzel kapcsolatos hiedelmeket és félelmeket inkább felerősítette, mint elfogadtatta. Jó példa erre a Second Life-os konzultáció, ami igaz, hogy nagyon hatékony lehetne, mégis idegen, és ez által nem hozott túl nagy eredményeket az első alkalom. Biztos vagyok benne, hogy a későbbiek folyamán ez is gördülékenyebben fog menni. Mindent meg kell szokni, meg kell tanulni kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A távoktatás időben és térben független oktatási szituációt eredményez, tanulás és tanuló központú ez a módszer. Ami nehezíti a terjedését, az előzetes megszokás a frontális oktatással kapcsolatban. Itthon a távoktatási kultúrának másik fontos gátja, hogy az önkéntes tanulás, és a határidők betartása nehézségeket okoz. Erre a Tanár Úr remek példája az adóbevallás feladása volt, de a felsőoktatási jelentkezési lapok feladásának határidején ugyanezt lehet tapasztalni: az utolsó napon késő estig, órákat állnak sorban az emberek, mert szeretik az utolsó pillanatra hagyni a kötelezettségeiket. Nincs meg a kultúrája hazánkban az idő optimális beosztásának, a külső motivációs tényezők nélküli cselekvésnek. Ez az akadálya itthon, hogy ez a kézenfekvő oktatási forma véleményem szerint nem hódított még megfelelő teret.

Három fő szegmens jellemzi magát az e-learninget, ezek a didaktikai tervezés, modularitás, rendszer szemlélet.

1. Didaktikai tervezés: Ez az oktatási tartalom kialakítása, formálása. Ide tartozik a szövegek kialakítása, itt primer, és secunder tartalmakat különböztethetünk meg. Az első a tananyaghoz szorosan kapcsolódó szövegek csoportja, a második a segédanyagoké.

Ez a tanulási forma teret enged annak, hogy ágakra bontsuk az eddig lineáris tantervet. Ezek lehetnek külső tartalomra való hivatkozások, fogalommagyarázatok, tanulási folyamatot segítő elemek.

Szerves része az értékelés a didaktikai tervezésnek. A hagyományos környezettel szemben számtalan variációja lehetséges a visszacsatolásnak. A folyamat hatékonysága emellett könnyebben felmérhető, hiszen az egyes lépések is visszakövethetők.

2. Modularitás: Az egyes tananyagok egységekre vannak bontva, ideális esetben a legelemibb részekre akár. Az apróbb lépésekből könnyebben építhető a tanulási folyamat.

Fontos megemlíteni, hogy a tartalom önmagában nem elegendő, tanulási utak megadásával segíthető a tanuló munkája a legeredményesebben. Ahol nincs kijelölt tanulási útmutatás, célok elemzése, kevésbé lesz eredményes az oktatás. Ezzel szemben a másik véglet hibájába beleesni sem szerencsés, mert túlszabályozva sem lesz hatékony a tanulás, első sorban a tanulók különböző képességei, lehetőségei miatt.

3. Rendszer szemlélet: Értelem szerűen egységben, rendszerességben kell gondolkozni ahhoz hogy eredményes munkához vezessen az e-learninges tanulás. Ez feltétlenül igaz bármilyen egyéb tanulási formára, vagy közegre véleményem szerint.

Mindezek mellett nem szabad azt gondolni, hogy az e-learning csupán interaktív eszközökre alapoz, a könyvek, offline feladatok ugyanúgy jelen vannak, az interaktivitás csak a hatékonyság segítője, kiegészítője.

Módszer és médium elektronikus tanulási környezetben

Annyi technikai újítás érkezik, hogy nehéz kialakítani egy bevett módszert. Nincs elég idő, hogy kialakuljon a módszertana egyes technikának, mert arra gyakorlati tapasztalat szükséges, de ezek megszerzése közben már párhuzamosan jelennek meg az újítások. A jó módszertan némi spekuláció mellett tapasztalati egységekből épül fel.

Az elektronikus környezetben megvalósuló tanulási folyamat módszereinek jellemzői, hogy linearitás helyett hipermédiáról beszélhetünk, konstruktív pedagógiáról, a tanárközpontúság helyett tanulóközpontúvá válik. Az élethosszig tartó, személyre szabott tanulás fogalmai egyre inkább általánossá válnak, valamint a tanulás, mint örömforrási fogalom kezd megjelenni a társadalom egy részének tudatában.

 Megtették már előttem, hogy az órán áttekintett didaktikai modelleket elemezték. Úgy érzem, hogy mindezeket jó részt összefoglalja Nagy Sándor és Falus Iván által összegyűjtött, az oktatási folyamat mikrostruktúrájának értelmezési lehetőségeinek tételsora. Ebben benne foglaltatik a tanuló figyelmének felkeltése, motiválása, a célokról való informálás, ami a cél-orientált tanulási módszerben központi kérdés. Az előzetes ismeretek felmérése, felidézése szintén alapelv. Az oktatott jelenségek tényszerű, tehát lehető legtöbb oldalú bemutatása, aztán rendszerezése és rögzítése, valamint ezeknek a tanult anyagoknak a gyakorlati alkalmazása is mind alapkövetelmények a hasznos tanításhoz. Ezek mellett nem maradhat ki a teljesítmény mérése, az értékelés. Egyik sem tűnik önmagában világrengető gondolatnak, hogy őszinte legyek. Általános iskola óta ismerem az oktatóim figyelemfelkeltésre való igyekezetét, vagy a feleltetést. A hangsúly szerintem a körforgáson van, ahol minden lépésnek meg kell adni a helyet és időt, mert minden alapelv együttes megléte eredményez valóban ideális struktúrát az oktatási folyamatoknak, bármelyik tudományágról, vagy tananyagról legyen szó.

Sorra vettünk, és elemeztünk olyan alapelveket, amik jellemzik, illetve jellemezniük kéne a tanítási-tanulási folyamatokat. Ezek érvényesek a távoktatás területén, de a személyes oktatásnál is elengedhetetlennek tartom az alapelvek követését ahhoz, hogy a legoptimálisabban megvalósulhassanak a kitűzött célok.

Először is minden oktatási folyamat információáramlást jelent, valamint értelem szerűen egy kommunikációs szituáció. Ezekre igaz, hogy az irány változó, én talán úgy mondanám, hogy két oldalú folyamat. Az információ áramlásnak, és a kommunikációnak is ugyan olyan szerves része maga az oktató, aki szintén tanul, épül ezeknek a folyamatoknak a létrejöttéből.

Következő alapelv a differenciálás. Ez nem összetévesztendő a szelektálással, ugyanis kirekesztésről nem eshet szó, pusztán a különböző személyek, különböző képességeiről, hátteréről, előzetes ismereteiről, stb, melyek mind-mind alaposan befolyásolják a tanulás ütemét. Ezeket a legnehezebb talán az oktatónak figyelembe venni, követni, és konszenzust találni. Ezért nem elég hatékony egy tartalomközpontú, tananyagcsomag központú oktatás, a puszta információ csomagokat feldolgozni segítség, vagy gyakorlatiság nélkül a legnehezebb feladat a tanulók számára. Ehelyett a tevékenység központú oktatás lenne ideális, ennek megszervezése valamivel költség-és időigényesebb, de hatékonyság szempontjából feltétlenül megéri.

A differenciáláshoz kapcsolódik az adaptivitás, vagyis a tanuló csoportban részt vevő személyek megismerése, egyéni különbségek megértése, és figyelembe vétele, előzetes tudás felmérése, és a kapott információk alapján való koordinálása a folyamatoknak. Ez szintén egy jóval energiaigényesebb hozzáállás a kötelező tananyag egyszerű átadásánál, mégis ugyan az a konklúzió, mint az előző alapelvnél: az adaptivitás elhagyásával a tanulás eredményessége töredéke lehet, mint a különbözőségek figyelembevétele mellett.

Nekünk, andragógusoknak az életen át való tanulás fogalma, és hangoztatása már-már unalmas is lehet. Én mégis szeretem használni, akár kívülállóknak néha elhinteni, ha arra terelődik a beszélgetés, mert én ezt látom a mi teljes felsőfokú tanulmányunk kulcsának. Megvalósítani egy olyan folyamatos tanulást, amit az ember talán észre sem kell vegyen, mintegy "játszva tanulni". De ezt a képességet ugyanúgy tanulni, és fejleszteni kell, a minket körülvevő világ pedig ebben segítségünkre van, motiváció terén. Egyre több kihívást érzünk, gondoljunk csak a kollektív ijedtségre, ami a tantárgy körül jellemző volt minden hallgatóra. Pedig milyen jó lesz utána elmondani, hogy "én bizony blogolok". 

Egy másik bejegyzés, ami továbbra is nagyjából erről a félelemről szólt, eszembe juttatta, hogy talán soha nem éreztem, hogy hirtelen ennyit kell "tanulnom", vagyis új ismereteket szereznem pusztán azért, hogy egy tantárgy teljesítését MEGKEZDHESSEM. Vagyis, már most sokat fejlődtem, valószínűleg többet, mint egy-egy átlag tantárgyammal összesen. Mert tanultam olyan dolgok használatáról, amivel ezentúl tovább tanulhatok, informálódhatok.

Az információmegosztás a következő alapelv, amit megközelíthetünk egészen hétköznapi értelemben is, hogy ne csak az iskolai tanórák oldalról nézzük a dolgot. Az élet minden, de minden területére igaz lehet, hogy ha információt osztunk meg, nekünk kevesebb akkor sem lesz belőle, sőt, létrejönnek csere szituációk, és csak egyre gyűlik, amennyiben részt veszünk a megosztás folyamatában. Ez igaz lehet akkor is, ha a szomszéddal valaki megosztja a lépcsőház történéseit a héten, emellett lehet megtudja, hogy hol olcsó a tej, melyik közértben bunkó a pénztáros. Triviális példát szerettem volna összeszedni, mert akár vicces, akár nem, de ugyanígy működik a Nagymamámnál, és ugyanígy most nálunk itt a csoportokban. 

Ehhez szintén kapcsolódik az utolsó alapelv, a közösségek, hálózatok jelenlétéről, ami az információ áramoltatás, információ csere ideális háttere. Mert ha belegondolunk, hogy az alattunk lakó szomszéd is becsatlakozhat, tőle megtudhatjuk mondjuk, hogy hol drága a kenyér, és már hárman fogjuk kerülni a kellemetlen pénztárost is....