Környezet szempontjából négyet különböztettünk meg:
- Kontakt oktatás: Ennek lényege, hogy nincs hálózatra csatlakozás, térben és időben egyszerre történő oktatási forma, zárt környezetben. Ennek klasszikus példája az, amit az általános iskolában, és messze túlnyomó többségben a gimnázium keretein belül tapasztalhattunk. Felmerül bennem a kérdés, hogy mennyivel hatékonyabb, mennyire más lett volna, ha legalább a következő szintet, az online eszközökkel támogatott tanulást bevezették volna korábban. Egészen másképp készültünk volna a feleletekre, más jellegű számonkérési formák közül válogattak volna tanáraink.
- Online eszközökkel támogatott kontakt oktatás a következő kategória. Ezt jellemzi a hálózati eszközök használata, térben és időben ugyanúgy azonos, de valamilyen online eszköz segítségével a környezet kinyílik. Sokszor került szóba, hogy kontakt oktatásban lettünk szocializálva, és mindenki számára ez a legtermészetesebb, legelfogadottabb oktatási környezet. Ahogy a kategóriák leírásának részleteibe is beletekintettünk, arra jöttem rá, hogy valószínűleg téves az az elképzelés többségünk fejében, hogy a kontakt oktatás dominálna napjainkban a felsőoktatásban. Az online eszközökkel támogatott oktatást annyi különbözteti meg a kontakt környezettől, hogy bizonyos online eszközök bevonásával a környezet kinyílik, lehetőség adódik az internetről akár videó, megosztott prezentáció, bármilyen szemléltető eszköz bevonására. Én optimistán látom ennek a tanulási formának a terjedését. Sok olyan órán vettem már részt csak az aktuális félévünk eddig eltelt hetei során is, ahol – első sorban - videókat néztünk meg a tananyag szemléltetésének fokozására. De kerestünk már tanulmányt, illetve EU dokumentumokat is a kivetítőn. Természetesen az aktuális óráról, Ollé Tanár Úr kurzusairól nem is beszélve, ahol tanúja lehettem akár annak a szituációnak, hogy óra közben, egy facebookon keresztül érkezett kérdés online közvetítésen keresztül az otthonülőknek is megválaszolásra került. Nem gondolom tehát, hogy az ellenállás az online eszközök bevonásával szemben olyan súlyos lenne, mint ahogy néha emlegettük, akár a blog bejegyzésekben. Sajnos a kulturális késés tényét nem hanyagolhatjuk el, amikor ezeknek az eszközöknek a bevonását igényeljük, de én határozottan a terjedését érzem, ha végig gondolom akár a felsőoktatásban eltöltött elmúlt néhány évemet.
- Blended learning környezet – itt már nem csak kontakt órákból áll az oktatási folyamat, hanem elkülönített online, virtuális környezetben megoldandó feladatok színesíthetik a tanulás folyamatát. Kontakt óra ennél a formánál is van, inkább még ez dominál; ha van személyes kontakt találkozás is a tanárokkal, csoporttársakkal, az online közösség is jobban működik. Egy része a tanulási folyamatnak tértől függetlenül, időben eltérő környezetben valósul meg.
- Távoktatás – nem zárja ki a személyes találkozást, de a lényeges különbség, hogy a tanulási folyamat döntő többsége egyértelműen távoktatási környezetben, online kooperatív környezetben, közvetett folyamatszabályozási eszközök jelenlétével valósul meg.
Technológia és eszközrendszer:
- Kontakt osztálytermi tevékenységet is lehet technikával kapcsolni, lehet az interaktív tábla, valamilyen digitális taneszköz, vagy tananyag, akár saját eszköz is használható. Sajnos ez nem a megszokott gyakorlat, ha csak arra gondolunk, hogy a mobiltelefon használatot kifejezetten tiltják az iskolákban. Nem vitatkozom azzal, hogy könnyen elvonhatja a tanuló figyelmét, de megfelelő körülmények között, növeli a hatékonyságot a ma elérhető mobiltelefonok jelenléte az oktatásban.
- Szimulációs játék felhasználása
- mLearning: , vagyis a mobil eszközökkel támogatott tanulás. Pár hete jutottam ahhoz az információhoz, hogy a British Council honlapján elérhető a világ minden részéről, ahol a kulturális intézet jelen van, végtelennek tűnő mennyiségű oktatási segédanyag, ráadásul ingyen elérhető. Ez volt a reklám helye. Emellett szintén ingyenes alkalmazások érhetőek el, amiket mobilra letöltve utazás közben akár, helytől és időtől függetlenül gyakorolható és fejleszthető az angol nyelvtudás. Ezeket a BC alkalmazásokat sok esetben játék formájában valósították meg a szavak gyakorlásra megálmodott programot, és az egyéb oktató programokat.
Ennek a játékos formának kérdéskörére szeretnék kitérni, mert az óra keretein belül is többször visszaköszönt, hogy nem szabad a játékkal összetéveszteni a virtuális oktatási környezetet például. Én ezzel kicsit vitatkoznék. Ki az, aki nem szeret játszani? Kortól és nemtől függetlenül szeretik az emberek a játékot, senkit sem láttam még kényszerből szórakozni. Mi lenne tehát a tanulás legideálisabb formája, mint a játék, játszva tanulás? Erre törekednek (jó esetben) már az általános iskolában a tanítók, de persze a kisgyerek már születésétől fogva játszva sajátítja el az ismereteket környezetéből. Később a gimnáziumban is emlékszem, hogy a lelkiismeretesebb tanárok igyekeztek feldobni az órákat egy-egy kis játékos feladattal, és furcsa, de a felsőoktatásban találkoztam a legtöbbször azzal, hogy játékos feladat, gyakran csoportfeladat formájában igyekeznek az oktatók elmélyíteni a hallgatók tudását. Ezek a kezdeményezések is kétségtelenül hasznosak, kellemesebbé teszik az iskolába járás élményét. De el sem tudjuk képzelni, hogy ennek hányszorosa a virtuális, mobil környezet játékos kihasználásának hasznosulása, hiszen a játékos forma mellett mobillá is teszik a tanulás folyamatát. Ez a legszorosabb értelmezése az élethosszig tartó tanulásnak, úgy gondolom, mivel nem csak az életút során a különböző iskolák, tanfolyamok, kurzusok folyamatos végzését jelenti, hanem a szabadidőben, „üres időben”, játékosan megvalósuló tanulást is. Véleményem szerint minél élvezhetőbb, figyelemfelkeltőbb egy-egy oktatás módszere, annál hasznosabb, hiszen észrevétlen épülnek be az új ismeretek, ezáltal kevésbé megterhelő, hosszabb időn keresztül, több ismerete is átadható.
- Online eszközrendszerek támogatásával történő oktatás: pl.: slideshare, google dokumentum, prezentációk. Interaktív kommunikáció létrejöttét, információ megosztást- és cserét tesz lehetővé az online eszközök bevonása.
- Online közösségek: cél szerint nem tanulási folyamatok menedzselésére lettek kitalálva ezek a közösségek, ez némi nehézséget okozhat, főleg a megszokás, átállás szempontjából, mégis remekül alkalmazhatóak, csak meg kell találni az útját.
- Online tanulási környezetek
LMS: tanulást menedzselő rendszerek
LCMS: tanulást, és módszert menedzselő rendszerek;
Az különbözteti meg lényegében az előző kategóriától, hogy kifejezetten tanulási célokra lettek létrehozva ezek a környezetek.
- Virtuális oktatási környezetek technológiája: hasonlóan kényelmes, de nem minden esetben mobil ez a tanulási forma, mint az mLearning, ellenben rengeteg lehetőséget rejt magában a virtuális környezetben megvalósuló oktatás. Véleményem szerint ez a forma első sorban kiegészítése a kontakt, illetve egyéb online eszközökkel támogatott tanulásnak, de szívesen kipróbálnék egy olyan helyzetet, ahol az oktató személyét csak virtuális környezetből ismerem, erre volt példa a Tanár Úr nyelvtanulást megvalósító Second Lifeos példája.
