Az ergonómia definíciója szerint a munkafolyamatokkal, illetve ezeknek az ember számára gazdaságos és a legkisebb erőkifejtést igénylő kialakításával foglalkozó tudomány. Története szerint az iparosodással kezdődött meg a tárgyak, környezet és eszközök vizsgálata praktikussági, kényelmi szempontból. Így került sor az ember anatómia megfigyelésére, az ergonómia tudományterületei közé sorolhatjuk, ahogyan az antropometriát, fiziológiát, biomechanikát, valamint a pszichológiát is. Az ergonómiai szempontok beépítése a tervezési folyamatokba számos haszonnal jár. Az emberi tulajdonságok figyelembevételével, és azok alapján való kialakítás által növelhető a munka hatékonysága, a teljesítmény és minőség, nem utolsó sorban pedig az egészségkárosító hatások kockázata is minimálisra csökkenthető.
Először az asztali, irodai munka körülményeit vizsgálták fizikai szempontból, és igyekeztek a kényelem, és az egészség megőrzésének figyelembevételével kialakítani a tereket, íróasztalokat. A számítógép megjelenésével új kihívás került az ergonómiai szakemberek elé, mert a környezeti kialakítás mellett már maguknak az online felületeknek az ergonómiája is a tudományterület része lett. Fizikai szempontból a számítógép állandó használata egészségkárosító hatású. Ezért a számítógépek munkahelyi használatát törvény szabályozza, mind időben, mind a munkahely kialakításában, ergonómiai nézőpontok figyelembevételével. Ez kiterjed a napfény tükröződésétől az irodai bútorok állítható magasságáig minden szegmensre.
A szoftverek, online felületek ergonómiai kialakításával a 90-es évektől kezdtek komolyabban foglalkozni, mióta a számítógép igazi tömegcikk lett. Szemponttá vált a megbízhatóság (feladat „tökéletes” ellátása, az illetéktelen felhasználás kizárása), a könnyű kezelhetőség (áttekinthetőség, súgók, egyéni beállítások), a felhasználóbarát adatbevitel (alapértelmezés felajánlása, ellenőrző szűrők, ismétlődések kizárása). Emellett az egyszerű karbantarthatóság és továbbfejlesztés is megjelent szempontként. A kényelmünket, egyszerűbb és gyorsabb felhasználást biztosítanak az adaptív kialakítású felületek, ahol a program alkalmazkodik a felhasználói szokásokhoz, például a menükben a felhasználó által gyakran használt elemek jelennek meg elsődlegesen. A funkcionalitással és hordozhatósággal kiegészülve ezek a szempontok jelennek meg minősítési tényezőkként.
Tervezéskor a legfontosabb irányelvek ezek alapján tehát a felhasználók tevékenységének szem előtt tartása, azok ismerése, és lehetőség szerinti bevonása. Sokat segít, ha olyan ember véleményezheti az adott eszközt, aki valóban felhasználói szempontból tud vizsgálni és véleményt mondani. Nehézséget jelent, hogy ugyanaz a felhasználói felület különböző embereknél különböző előnyöket vagy hátrányokat jelenthet, illetve, hogy a folyamatos használat közben is módosulhat a felhasználó véleménye az adott felületről.
Használhatóság szempontjából vizsgálva az online eszközöket, a legfontosabb szempontok a tevékenység gyorsasága, a tevékenység közben elkövetett, vagy elkövethető hibák száma, ehhez kapcsolódik a felhasználó azon lehetősége, hogy az elkövetett hibákat a rendszer segítségével kijavítsa. Fontos szempont a felhasználó ráfordításai a rendszer tanulása során, vagyis a tanulhatóság, ezen belül a felhasználó által elsajátított készségek tartóssága, vagyis a megjegyezhetőség, tartalom szempontjából pedig maga a hasznosság, ami elhanyagolhatatlan tényező. Összességében tehát a felhasználó általános elégedettsége a rendszerrel játszik jelentős szerepet.
Oktatási célból kialakított környezet esetén, vagy oktatási célra használt felület esetén úgy gondolom, hogy a hatékonyságot a hasznosság, a gyorsaság befolyásolják első sorban. Fontos szempontnak tartom az áttekinthetőséget, ami a könnyen tanulhatósággal lehet egy csoportban. Véleményem szerint a színesség, a minél kiterjedtebb funkciókkal való felszereltség az, ami a hatékonyságot befolyásolja. Emiatt megint az átláthatóság válik kapcsolódó szemponttá, mert ideális esetben a funkciók tárháza mellett a könnyű eligazodás segíti elő a gördülékeny munkát, a hibák számának csökkentését, és a tanulhatóságot, illetve azt, hogy a felület kezelése megmaradjon az emlékezetben. Ha egy felület sokszínű felhasználhatóságot tesz lehetővé, nagyobb az esélye, hogy minél többen válasszák virtuális „tolltartójuk” részévé.
Ideálisnak tartom, ha az információ megosztás a lehető leggördülékenyebben kivitelezhető. Oktatási felület kapcsán a személyes kontaktálásra való lehetőség biztosítását is fontosnak tartom, olyan formában, hogy személyek, tanuló csoportok, akár nagyobb egységek könnyen kommunikálhassanak egymással, szükség szerint. Tehát egy könnyen csoportosítható közösséget tartanék ideálisnak, mivel az online oktatás alapjának is az információk terjedését tartom. Ebbe az oktatás szervezési információk és a tananyag megosztását is beleértem.
Természetesen az akadálymentesítés, a mindenki számára való hozzáférhetőség alapfeltétele egy oktatási felület kialakításának. A szoftverek ergonómiájába beletartozik a dizájn, amit messze nem a legfontosabb szempontnak tartok oktatási felületen, ugyanakkor a felhasználó barát felület része a kellemes vizuális hatás, valamint a külső megjelenés része a könnyen átláthatóság, tiszta felület.
Mindezek jelentősége a kontakt oktatás, online eszközökkel támogatott oktatás, blended learnig, vagy a távoktatás szempontjából úgy gondolom, hogy gyakorlatilag egyenlő értékű. A kontakt oktatás esetén nincs szükség online eszköz használatára, de a tanul, ha hazamegy, ugyanúgy segítségül hívhat egy online felületet, ami a fentebb tárgyalt szempontok alapján lehet vonzó és segítheti a folyamatot, vagy épp ellenkezőleg. Természetesen ahogy haladunk a négy kategóriában, úgy növekszik az online aktivitások száma, így mondhatjuk, hogy a távoktatásnál, ami a legtöbb online elemet tartalmazza, még jelentősebb az ergonómiai kialakítás, hiszen a teljes tanulási folyamatnak ez ad alapot. A megfelelően kialakított felületet motiváló erejűnek tartom, emellett pedig a gyors, értelemszerű, és sokszínűen használható eszköz a vele töltött időt jobban kihasználja, tehát a tanulás hatékonyságát növeli. És ezt igaznak tartom, ha csak online eszközökkel támogatott az oktatás, és akkor is, ha 100%-ban ott zajlik.
