Az e-learninget három tanulási típus metszeteként jellemezhetjük. Ez a három a számítógéppel segített tanulás, az online alapú tanulás, és a távoktatás.
Számítógéppel segített tanulás: ez a legegyszerűbb változat a három közül, csupán annyiról van szó, hogy van egy interaktív, elektronikus eszköz, nem feltétlenül internettel, melynek segítségével óriási kapacitás áll rendelkezésre. A tanulásról való gondolkozást megváltoztatja, magáról az eszközről előhívhatunk információkat. Sok művelet géppel algoritmizálható, rengeteg feladat leegyszerűsíthető. A multimédia hasznos a szemléltetésben is, az animációk segítik a befogadást, színesítik a tananyagot. Emellett szimulációs műveletek végzésére is lehetőség van. Élesen megkülönböztethető az online tanulástól, távoktatástól, a számítógép egy interaktív eszközként van jelen.
Elhangzott az előadás során, hogy mára a számítógép megjelenése a tantermekben alapvető követelmény lenne, nem a számítógép terem, ami ideális, hanem minden oktatási környezetben szükség lenne egy interaktív eszközre. Tökéletesen egyet értek, azon csodálkozom, hogy még mindig nagyon idegen sok helyen ez a gondolat. Sokak félelme, hogy a gyerekek figyelmét vonná el a számítógép a tanteremben, de ez alaptalan félelem, inkább az újdonságnak számító eszköztől való félelem az, ami ennek az álláspontnak a hangoztatására sarkallja a konzervatívabb tanítókat. Bármi elvonja annak a gyerekeknek a figyelmét, aki engedi, hogy elvonja, erre egy légy a falon is bőven elég. A számítógép szemléletesebbé teszi, változatosabbá és könnyebben befogadhatóvá az oktatást, amennyiben megfelelő módon alkalmazzák. Ezáltal hatékonyabbá válhat a tanulási folyamat. Előttem a legkisebbek jelennek meg az általános iskolában, akiknél már hasznos lehetne, de többségében nem élnek ilyen eszközökkel. Nekünk, felsőoktatásban részt vevőknek szerencsére már természetes ez az eszközhasználat.
Online, web alapú tanulás: a lényege, hogy már az internetes hálózat is bekapcsolódik az oktatás folyamatába. A kapacitást is sokszorozza, mert nincs rá szükség, hogy minden adatot a mi gépünk tároljon, hiszen az internethez csatlakozva bármilyen információt elérhetünk, megoszthatunk. Az online tanulás kommunikációra épül, ahogyan a tanulás-tanítás is: online eszközök bevonásával a kommunikációs lehetőségek végtelenné válnak, az információ áramoltatása elképzelhetetlen méreteket ölthet. Az információ pedig hatalom, mint tudjuk, de feltétlenül értéket képvisel.
Távoktatás: Technológiai támogatottsága óriásit nőtt az elmúlt években, ugyanakkor meglepő módon, az ezzel kapcsolatos hiedelmeket és félelmeket inkább felerősítette, mint elfogadtatta. Jó példa erre a Second Life-os konzultáció, ami igaz, hogy nagyon hatékony lehetne, mégis idegen, és ez által nem hozott túl nagy eredményeket az első alkalom. Biztos vagyok benne, hogy a későbbiek folyamán ez is gördülékenyebben fog menni. Mindent meg kell szokni, meg kell tanulni kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
A távoktatás időben és térben független oktatási szituációt eredményez, tanulás és tanuló központú ez a módszer. Ami nehezíti a terjedését, az előzetes megszokás a frontális oktatással kapcsolatban. Itthon a távoktatási kultúrának másik fontos gátja, hogy az önkéntes tanulás, és a határidők betartása nehézségeket okoz. Erre a Tanár Úr remek példája az adóbevallás feladása volt, de a felsőoktatási jelentkezési lapok feladásának határidején ugyanezt lehet tapasztalni: az utolsó napon késő estig, órákat állnak sorban az emberek, mert szeretik az utolsó pillanatra hagyni a kötelezettségeiket. Nincs meg a kultúrája hazánkban az idő optimális beosztásának, a külső motivációs tényezők nélküli cselekvésnek. Ez az akadálya itthon, hogy ez a kézenfekvő oktatási forma véleményem szerint nem hódított még megfelelő teret.
Három fő szegmens jellemzi magát az e-learninget, ezek a didaktikai tervezés, modularitás, rendszer szemlélet.
1. Didaktikai tervezés: Ez az oktatási tartalom kialakítása, formálása. Ide tartozik a szövegek kialakítása, itt primer, és secunder tartalmakat különböztethetünk meg. Az első a tananyaghoz szorosan kapcsolódó szövegek csoportja, a második a segédanyagoké.
Ez a tanulási forma teret enged annak, hogy ágakra bontsuk az eddig lineáris tantervet. Ezek lehetnek külső tartalomra való hivatkozások, fogalommagyarázatok, tanulási folyamatot segítő elemek.
Szerves része az értékelés a didaktikai tervezésnek. A hagyományos környezettel szemben számtalan variációja lehetséges a visszacsatolásnak. A folyamat hatékonysága emellett könnyebben felmérhető, hiszen az egyes lépések is visszakövethetők.
2. Modularitás: Az egyes tananyagok egységekre vannak bontva, ideális esetben a legelemibb részekre akár. Az apróbb lépésekből könnyebben építhető a tanulási folyamat.
Fontos megemlíteni, hogy a tartalom önmagában nem elegendő, tanulási utak megadásával segíthető a tanuló munkája a legeredményesebben. Ahol nincs kijelölt tanulási útmutatás, célok elemzése, kevésbé lesz eredményes az oktatás. Ezzel szemben a másik véglet hibájába beleesni sem szerencsés, mert túlszabályozva sem lesz hatékony a tanulás, első sorban a tanulók különböző képességei, lehetőségei miatt.
3. Rendszer szemlélet: Értelem szerűen egységben, rendszerességben kell gondolkozni ahhoz hogy eredményes munkához vezessen az e-learninges tanulás. Ez feltétlenül igaz bármilyen egyéb tanulási formára, vagy közegre véleményem szerint.
Mindezek mellett nem szabad azt gondolni, hogy az e-learning csupán interaktív eszközökre alapoz, a könyvek, offline feladatok ugyanúgy jelen vannak, az interaktivitás csak a hatékonyság segítője, kiegészítője.
Módszer és médium elektronikus tanulási környezetben
Annyi technikai újítás érkezik, hogy nehéz kialakítani egy bevett módszert. Nincs elég idő, hogy kialakuljon a módszertana egyes technikának, mert arra gyakorlati tapasztalat szükséges, de ezek megszerzése közben már párhuzamosan jelennek meg az újítások. A jó módszertan némi spekuláció mellett tapasztalati egységekből épül fel.
Az elektronikus környezetben megvalósuló tanulási folyamat módszereinek jellemzői, hogy linearitás helyett hipermédiáról beszélhetünk, konstruktív pedagógiáról, a tanárközpontúság helyett tanulóközpontúvá válik. Az élethosszig tartó, személyre szabott tanulás fogalmai egyre inkább általánossá válnak, valamint a tanulás, mint örömforrási fogalom kezd megjelenni a társadalom egy részének tudatában.
